2017. szeptember 21., csütörtök

Próbáltam meditálni, és jött a gonosz

Néha, spontán meditatív állapotban, mondjuk elalvás előtt, vagy mantrazenék hallgatása közben gyönyörű stresszoldást élet ák.
Most meditációhoz való zenét hallgattam, és a figyelmem fókusza tényleg beszűkült, legalábbis úgy éreztem. Eljött a nem megfigyelés, hanem a létezés állapota, de előkúszott közvetlen a mentális látóterem közepéből az irgalmatlan gonosz.
Pontosan olyan színe volt, mint a Bennem Élő Lénynek Kinek A Neve Titkos, világoskék színe volt.
A nyelve pont olyan volt, mint BÉLKANT-é, hegyes és piros. BÉLKANT-nak nincsen foga, legalábbis én soha nem láttam, de ennek volt, pont olyan, mint a nem titkos nevű bennem élő lényeknek, amiktől leginkább a kamaszkoromban rettegtem.

Jött és vigyorgott, és tudtam, hogy nem csak bennem van már, hanem kívülem is, és így lesz képes arra, hogy ártson. Teljesen elfelejtkeztem arról, hogy ő kivetülés. Annyira elfelejtkeztem, hogy a rettegés szempontjából már mindegy is volt, hogy kint van vagy bent.

Szerencsére maradt bennem annyi a megfigyelés létből, hogy intettem magamat, hogy térjek vissza teljesen, mert a gonosz őrzi a nem megfigyelést, és a gonoszt félelemnek hívják.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése