Adva van megint a genetikus genitália, azaz
maga a teremtő kiteljesedés. A mondat második tagja szerint erektilis
állapotban. Ez a genitália mocskos, azaz erkölcstelen, és emellett még
elmebeteg is, azaz meg van fosztva attól az öntudattól, ami beláttatja vele, hogy
mit tesz éppen. Azaz ez az isten nem beszámítható. Ez egy teljesen őrült,
szexista isten.
Van valami vagy valaki nagyon kiátkozandó,
akibe bele kell verni, akibe az isteni magvat el kell hinteni. Ez a valami vagy
valaki nagyon vétkes, ez teljesen eltér a normáktól, olyan vérlázító módon,
hogy egy beteg és gonosz isten penetrációjára lenne érdemes. Egy antiisten
manifesztálódik ebben a káromkodásban, aki rút és kegyetlen, mert nincs esze. A
valódi isten ennek éppen az ellentéte: boldog és nagyon is a tudatában van,
hogy a világot meg fogja teremteni.
A világ egyenlő a valósággal, és a valóság egy
konstruktum. Ezt a teremtményt a társas befolyásolás hozza létre. A társas
befolyás mindent áthat. Ezt a mindent-áthatóságot megszokjuk, és ha valami
olyat tapasztalunk, ami ezzel ellentétes, akkor azt nem hisszük el. Megrökönyödünk, és azt kívánjuk, hogy
valamilyen visszatarthatatlan erő jöjjön és pusztítsa el az oda nem illő
entitást.
Az antiisten ilyen szempontból nem az isten
tükörképe, mert kiszolgálja őt. Ha a tükörképe lenne, akkor csak azt tenné,
amit ő, csak fordítva. Anti-teremtene, de nem ezt teszi, hanem tökéletesíti az
eredeti teremtést.
A társadalom egyszerűen tökéletes. Azok a
folyamatok, amikre azt hisszük, hogy a társadalom ellen vannak, azok valójában
megerősítik a társadalmat. Lehet, hogy a társadalom csak akkor pusztulna el, ha
az emberek genetikai állománya kezdene visszafejlődni. Lehet, hogy a
társadalmat nem lehet belülről bomlasztani. Ilyen szempontból a társadalom egy
önfenntartó gépezet, amely teremteni képes, azaz maga isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése