Ez a kijelentés inkább arra utal, hogy a személy valami fontosat megtett, és ehhez még talán a szerencse is hozzájárult, és a kettő következtében a személy egy olyan pozíciót ért el, aminek „hála” nem annyira szerencsétlen, mint aminek látszik. Ha valamin túl vagyunk, az elsősorban azért jó, mert más társaságba keveredünk, és a saját társaságunk más szemmel néz ránk. Az alantasabb társaság taszít minket, míg a fensőbb vonz. Az ilyen típusú mobilizációt egy útnak éljük meg, és gyakran úgy érezzük, hogy ez az út nehéz és göcsörtös. A társas segítséget, a szociális mozgatórugókat mindenhatónak véljük, és azok is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése