És mégis bekövetkezett, amire annyira
vágytam/vártam! Az életben az események leginkább akkor következnek be, ha a
jelenlévő többiek engedik. Ha valami nem sikerül, akkor nagyon hajlamosak
vagyunk arra, hogy másokat okoljunk.
Tehát mindkét oldalról jelen van a társas közeg gátló ereje. A többiek
inkább helyben tartanak, az egyén pedig ki akar törni, és ha ez nem sikerül,
akkor mindenképpen a többieket okolja. Ebben a helyzet elvesztjük a hitünket a
közösség támogató erejében. És ha mégis sikerül elérni a célunkat, akkor
rácsodálkozunk, hogy lám, mégis jó ez a közösség, mégis jó emberek között élni.
Azaz mégis létezik a közmegegyezés, és mindenki megtalálja a helyét, rend van,
a dolgok működnek, nem kell félnünk. Azaz: van isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése