Korántsem ez a legkeményebb káromkodás. Azonban nagyon süt belőle a blaszfémia. Az emberi nem a teremtést, biológiai lényéből eredően, a kopulációval hozza összefüggésbe. (Érdemes lenne ezt is bővebben kifejteni.) A legnagyobb horderejű isteni aktus magának a világnak a teremtése, és azon belül az ember létrehozása. Aki ezt blaszfémül fogalmazza meg, az arra utal, hogy olyan sérelem érte, ami az emberi mivoltát cáfolja meg, ami a gyökerestül tépi ki a méltóságát. A kijelentés természetesen kötőszóvá is válhat, az azt jelenti, hogy az egyén kifejleszt egy örökké ócsároló, szenvedő, azaz cinikus mentalitást. Észre kell venni, hogy itt a közösség erejétől való elszakadásról van szó, azaz az izolációról és a stigmatizációról. A kánon szerint szintén jelentős isteni aktus Jézus megfogantatása. A fenti kijelentés erre is utalhat, és ekkor nagyon durva sértés azok felé, akik hisznek Jézusban. Olyan, mintha rosszindulatból lehetne azt kívánni, hogy Jézus megfoganjon. Ilyen értelemben az antikrisztusról van szó. A velejéig gonoszról. A velejéig gonosz személy nagyon a társadalom ellen megy, a vesztébe vágtat, de közben sajnos pusztítást visz véghez. Az emberek közössége a legértékesebb, és akik ennek ellene megy, azt kiközösítik.
A kijelentésnek még van egy harmadik implikációja is, az pedig az isten haragja. A társadalom rosszallása. A többség összetartásának megmutatkozása abban, hogy nem tűr el bizonyos dolgokat. Jól odacsap. Kicsit talán a technokrácia ilyen, ami keresztülgázol mindenen, de éppen őket szokták a cinikusok a legjobban szidni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése